de jó lenne!

Szeptemberben majd

Szeptemberben majd függönyt mosok. Gyerekruhákat szelektálok, felkészülök az őszre. Listákat készítek, hogy kinek mire van szüksége. Felruházom és -cipőzöm az egész bandát. A férjemet is beleértve. Kicsi Rékát nem beleértve. Szegénykém mióta megszületett, semmit nem vettem neki pelenkán kívül. Ez a harmadik gyerek sorsa. Tisztára gazdaságos és most már papírpelenkára sem fogok költeni, mert nagy az elhatározás, éljen a mosható pelenka, csak a franc esne bele, hogy a hétfői vihar tönkretette a mosógépet, a szárítógépet, ja meg a kazánt is, nyilván. Ez az én formám. Most a szomszédnál mosok, további intézkedésig, tudniillik amíg kiszáradnak fent említett berendezéseink és meglátjuk, hogy menthető-e valami.

Szeptemberben majd kozmetikushoz megyek. Meg fodrászhoz is, igen. Szerintetek ha én szeretnék egy frizurát, ami könnyen kezelhető és formás, jó-jó, kicsit rövid ugyan, de az én hajam úgyis egy rettenet akármit csinálok vele, akkor meg inkább kevesebbet vacakolnék, értitek, szóval ha nekem tetszik, de férj szerint ocsmány, akkor mi a teendő? Kinek van előjoga a nagyobb esztétikai élményhez? Nekem, aki maximum a fogmosás ideje alatt bambulom a tükörképemet, vagy a férjemnek, aki még ennyi év után is kocsányon lógó szemekkel bámulja el nem múló szépségemet, heves szívdobogással szeret és szerelmetes szavakkal becéz? Ja bocs, kicsit túlzásba estem, ez nem a Csók és könny magazin. (Vendégposztokat vállalok!-a szerk.)

A pedikűröst se feledjük és a körmöst sem. Teljes megújulás. Bőrgyógyászhoz is fogok menni, mondjuk ez nem lesz kellemes, ellenben hasznos. Főleg ha megszabadulok az orromra kiült bibircsóktól. Masszázs, csontkovács, kész van a hátam.

Szeptemberben beosztom a napjaimat, jut majd időm mindenre. Baba-mama klubba járok, meg Kerekítőre, ápolom a kapcsolataimat és írom rendesen a blogot, becsszó. Csináltatok honlapot, mert ez így nem állapot. A tételes árajánlatból kiderül, hogy tizenhatezer forintba kerül a honlapon három darab lilypie vonalzó elhelyezése, ami mutatja a gyermekeim életkorát. Én ezt mondjuk háromszor két kattintással megoldottam egyedül is, de nyilván sokkal szakszerűbb, ha más csinálja. Vagy zseni vagyok és csak elvesztegetem az időmet, hiszen nekem weblapokat kéne fejleszteni! Ahelyett, hogy teleszemetelem a netet a gondolataimmal. Mert vegyük csak például a tegnapot! Jött Barbi rendbe szedni a lakást. Én nélküle már élni sem tudnék. Mialatt ő dolgozott, Réka aludt, én meg cikket írtam. Ez egy win-win szituáció, vagy mégsem, mert amennyi pénzt kifizettem neki, pont annyit kapok majd a cikkemért. Ennyi erővel kitakaríthattam volna én is… Ennyit az önmegvalósítási törekvéseimről. Mindenesetre szeptemberben majd jó kislány leszek és még a cikkleadási határidőket sem fogom lekésni.

Szeptemberben majd az önkéntes munkámra is jut időm, a helyi újságban is megjelenik az ötletünk (akarom mondani a cikkem), honlapot indítunk, ahol a helyi sportolási lehetőségeket, sporteseményeket, szervezett kirándulásokat gyűjtjük össze. Jó lesz, szeretem magam fontosnak érezni.

Szeptemberben majd odafigyelek magamra. Mindennap reggelizem, mert a kávé az nem reggeli. A kávé az nem reggeli. A kávé az nem reggeli… Ezt akkor tisztáztuk szerintem, meg még majd pihenni is fogok eleget. Nem olvasok éjjel. Akkor sem, ha már csak száz oldal van hátra a könyvből. Akkor sem, ha ötven. Nem, az nem hozzáállás, hogy minek is aludjak vissza arra a kis időre, amikor majd újra fel kell kelnem szoptatni. És átcsattogni a gyerekszobába, ahová Rékát két hónaposan száműztük, miután nem tudtunk aludni a hitvesi ágyon űzött hajnali tornamutatványaitól.

Szeptemberben majd együtt edzünk a férjemmel, hetente kétszer. Én találtam ki, de pozitív visszhangra lelt. Személyi edző is segít majd, jó lenne ezt is már megszervezni, ne kelljen kapkodni.

Szeptemberben majd, amikor újra elkezdődik az ovi, Fricinek és már Abinak is, a fentiekről fogok ábrándozni miközben itthon ápolgatom felváltva az óvodai vírusoktól kidőlt gyerekeimet. És gyönyörködöm a cseperedő Rékában.

Szeptemberben sem lesz majd időm semmire.

images

A szerzőről

Evelin

Evelin vagyok, háromgyerekes, egyvizslás, egymacskás, férjezett, 32 éves néhai építőmérnöknő, mostanában leginkább anya és részmunkaidős blogírnok.

Szólj hozzá!


Powered by themekiller.com anime4online.com animextoon.com