Gyerekszáj

Napszolgasors (Gyerekszáj – 2015/5)

Közreműködnek Frici (4,5 éves) és Abi (3 éves):

40 fok van, kánikula, hőségriadó, én antibiotikum kúrám 4. napján a lelkesedés legapróbb jele nélkül töltögetem Fricikémnek a lufibombákat, de legalább csak néha jajdulok fel a tüszős mandulámba bele-belenyilalló fájdalomtól. Rabszolgasors ez, mondom magamban a tizedik megtöltött lufi után, márpedig én most leülök egy kicsit pihenni. Frici is hasonlóan gondolkozik, mármint a titulusomat illetően, mert ahogy hozzáér a fenekem a székhez, korántsem barátságosan rám rivall:
– Töltsél még lufit, LAPszolga!
Elröhögöm magam és már éppen kijavítanám, de Abikám megelőz:
– Frici, az nem LAPszolga, hanem NAPszolga, hát nem tudtad?!?!

******

Minden nyáron felállítjuk a kertben a gumimedencét és minden nyáron megállapítjuk, hogy kilyukadt a pereme. Amit a férjem vagy megfoltoz, vagy nem. Idén még nem szedte elő a medenceragasztó-szettjét, úgyhogy a gyerekek szívesen játsszák azt, hogy ráfekszenek a peremére és kifolyatják belőle a vizet. Ma rájöttek, hogy ha elárasztják a kertet, a giliszták is előjönnek a földből.
Gyanúsan jól elvannak, csak fél füllel hallgatom a csacsogásukat, de cukik, hát ezek elnevezték az összes gilisztát! Pinki a főgiliszta, meg van még Pinki apukája, meg kis Pinki és gondolom még sokan mások, de mondom, tényleg csak fél szemmel figyelem őket és magamban mosolygok a kibontakozó reneszánsz drámán, melyben Pinki, a főgiliszta és Pinki apukája a főszereplő. Csak akkor eszmélek, amikor Fricikém kimenekíti Pinkit a medencéből -aki, mint kiderült, az általam elképzeltnél kicsit jobban kivette a részét a drámából- és nagy kegyesen lélegezni engedi, még meg is simogatja kicsikét, ő, a nagy megmentő:
– Most pedig menj vissza szépen a természetbe, Pinki!
(Pinki apukáját a férjem órákkal később találta meg a medence alján. De még pislákolt benne az élet.)

******

A jövő biológusa (Fricikém) gyerekdalokat énekel nagy elmélyülten:
“Házasodik a tücsök, szúnyog LÁRVÁT KÉSZÍT”
Végül is milyen igaza van 😀

******

Egy újabb gyöngyszem fent nevezett gyermekemtől gyerekdalok témakörben, ám ezúttal az unatkozó Micimackóról:
“Elment tehát Malackához, hogy valami dolga akadjon…”
Ugye hogy sokkal kevésbé tűnik így dologtalan hereverőnek Micimackó, mint az “Egy napon, mikor Micimackónak semmi dolga nem akadt” esetében?

A szerzőről

Evelin

Evelin vagyok, háromgyerekes, egyvizslás, egymacskás, férjezett, 32 éves néhai építőmérnöknő, mostanában leginkább anya és részmunkaidős blogírnok.

Szólj hozzá!


Powered by themekiller.com anime4online.com animextoon.com