Egyéb

Rokonlátogatás a kórház újszülött osztályán – áldás vagy átok?

Ha a rokonok jönni akarnak, hát hazudj! Vagy mondd meg az igazat! Egyik sem egyszerű, de most rólad, rólatok van szó…

Tegyük fel, hogy átlagos magyar állampolgár vagy, aki kis hazánk valamelyik állami kórházában ad életet a kisbabájának. Azért hangsúlyozom a magyar viszonyokat, mert tudom, hogy külföldön más a rendszer, nincs az anyáknak három nap láblógatás meg lébecolás meg feltöltődés a csecsemős osztályon, de legalább nem is kell megbirkózniuk a frissen szült anya legnagyobb ellenségével, nevezetesen a látogató rokonok hadával.

Még az első gyerekem sem született meg, de én már gyomorgörccsel gondoltam az elkerülhetetlen helyzetre, amikor majd szülés után, ki tudja milyen és mekkora fájdalmakkal, egy szál hálóingben, szobatársaim jelenlétében kell jópofiznom a rokonsággal. Valahogy úgy képzeltem el, hogy amilyen pancser vagyok, tutira olyanokkal kerülök egy szobába, akik körül álló nap ott fog lógni a család és rálógatják a kabátjukat az ágykeretemre, meg lemorzsázzák rántott húsos szendóval a takarómat, mert enni muszáj, igaz, soha nem a kismama, hanem valamelyik nagybácsi zabál teli szájjal mert megéhezett az ideúton, közben pedig max hangerőn megy a közhelysziporka az újszülött tökéletességével kapcsolatosan.

Ezzel szemben kellemesen csalódtam a választott kórházamban. A MÁV-ban szültem mindhármat (nem érdekel, hogy aktuálisan épp nem ez a neve), így csak az ottani rendszerről tudok érdemben nyilatkozni, viszont azt elmondhatom, hogy a kórházválasztásnál nagy szerepet játszott a szigorú látogatási rend: az újdonsült (esetemben így harmadjára utánsült?, vagy mi lehet ennek a fokozása??) anyákat és újszülötteket délután 4-től 6-ig lehet megtekinteni. A látogatóknak a háromágyas kórtermekbe belépni tilos, a babát kivinni tilos, őt az üvegajtón keresztül csodálhatják meg az érdeklődők, amúgy meg az anya kimehet a folyosóra beszélgetni a rokonsággal. Ha akar.

De mi van ha nem akar? Mert fáj a császársebe/a gátja/az aranyere/a melle, vagy hétrét görnyed a méhösszehúzódásoktól, esetleg bedagadt a lába, átázott a betétje, szédül, gyenge, vagy nem akar pizsamában lebzselni mások előtt, lényeg a lényeg, egymillió okot fel tudok sorolni, amiért az ágyban fekvés és a folyosón ácsorgás közül én gondolkodás nélkül az elsőre szavazok. De a rokont azt nem olyan fából faragták ám, hogy megértse ezeket a “kis” problémákat, ő jön, mert az úgy szokás. Ha nem látják szívesen, hát jól megsértődik.

Pedig most rólad, rólatok van szó, a te regenerálódásod a legfontosabb, úgyhogy nyugodtan mondj nemet, ha megterhelőnek érzed. Ha a rokonok jönni akarnak, és te nem akarod, hát hazudj! (Ötleteket meríthetsz az előző bekezdésből) Vagy mondd meg az igazat! (Ötleteket szintén az előző bekezdésből meríthetsz). Egyik sem egyszerű, de megéri. Én az igazmondásra szavazok már évek óta, így az én rokonaim tudják mire számíthatnak. Mindenkinek elmondtam, hogy nem ragaszkodom a látogatáshoz, de ha már, akkor az nem segít, ha virágot vagy csokit hoznak, ellenben háromfogásos komplett ebéd tányérral és evőeszközzel bármikor jöhet. Az első két alkalommal a lábdagadásom limitálta 5 percesre a látogatási időt, harmadjára pedig a méhösszehúzódások tették be a kaput.

Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a családomnak, hogy megértették és tiszteletben tartották a kérésemet és mindenkit arra biztatok, hogy nyissa ki a száját és mondja el, mit és hogy szeretne, mert nem kötelező senkinek sem végigszenvedni a rokonlátogatók hadát, csak mert az úgy szokás.

A szerzőről

Evelin

Evelin vagyok, háromgyerekes, egyvizslás, egymacskás, férjezett, 32 éves néhai építőmérnöknő, mostanában leginkább anya és részmunkaidős blogírnok.

1 hozzászólás

  • Péterfy, szigorúan csak alapítványi szobában, mindháromszor. Ott viszont azt csinál az ember amit akar. Akár Apuka is bent alhat, ahogy tette is egy alkalommal, még első gyermekünk születésekor. 🙂 De nekem szerencsém volt. A nagyszülők jöttek egyszer-egyszer, elvégre 150 km-re laknak, mégsem ugrálnak olyan gyakran. Azon túl pedig Apuka minden nap két-három alkalommal benézett, mert közel volt a munkahelyéhez. Szerintem tökéletes volt. Főleg mert én mindig öt napot maradtam, hála a bilirubin szintjüknek.

Szólj hozzá!


Powered by themekiller.com anime4online.com animextoon.com