gyerekek

Anyapótlékok

Egy német tanulmány szerint az 1-2 éves gyerekek háromnegyede ragaszkodik a plüssállatához (vagy egyéb alvós tárgyához), a 3-6 éves korosztályban pedig csupán 5 százalékuknak nincs ilyenje.

Fricinek már akkor megvolt az első plüssállata és plüsstakarója, amikor még meg sem született. Nagy szerencse, hogy ezek finnyás ízlésének megfelelőnek bizonyultak és a cumival együtt majdnem két és fél évig képezték relaxációs segédeszköz-tárházának magját. Amikor leszokott a cumiról, azzal egy időben plüssállatok garmadával kezdte körülvenni magát. A kedvenc sünin kívül van két medvéje, két rénszarvasa, egy kacsája, egy kutyája és egy rózsaszín ruhás babája. Vetésforgóban hordjuk őket a bölcsibe, mondjuk nekem szerencsém van, mert hozza a saját kezében, így -amíg ez a helyzet nem változik- gúnyosan somolyoghatok szülőtársaimon, akik szinte már a munkába járós ruhájuk kiegészítőjeként hurcolják reggelente a különböző, kedves kis mackótól a neonrózsaszín testű, lila sörényű unikornisig bezárólag az állatvilág minden létező és nemlétező faját – bársonykivitelben.

Szóval újabban nagyon kötődik Frici az állatkáihoz, főleg a sünihez. Őt emberi tulajdonságokkal ruházta fel. A süninek vannak vágyai, van saját ízlése és önálló akarata. Ezek gyanúsan egybecsengenek Fricikém preferenciáival, ezt onnan tudom, hogy Frici a süni magyar hangja. Nem késlekedik tolmácsolni nekem, ha a süninek kiszáradt a torka és egy kis kakaó enyhülést hozna neki, de ha süni krémtúrót kíván, álmos, fázik, én arról is első kézből értesülök. Meglepődni én már semmin nem fogok, nálunk kérem szépen a medve is esti mesére alszik el és saját takarója van.

DSCN3719

Abi nem kötődik semmilyen anyapótlékhoz. Nincs kiemelt bánásmódban részesített takarója, textilpelenkája, szőranyja, ellenben van rendes anyja -aki mostanában elég rendetlen- és annak mutatóujját morzsolgatva alszik el. Ezt a szokást akkor vettük fel, amikor a bölcsis szülői értekezleten külön kérték, hogy szoktassuk le a gyereket az alváshoz szükséges szülői testrészek morzsolgatásáról, mert a bölcsiben nem lesznek ott. Úgy értem ezek a testrészek. No én ettől úgy megijedtem, hogy azonnal le is szoktattam arról, hogy a karosszékben az ölemben ringatózva aludjon el, alternatívaként pedig rászoktattam a tiltólistás ujjfogdosásra, a mutatóujjam két ujjpercétől végszükség esetén mégiscsak könnyebben válok meg, mint teljes testfelületemtől. Mondanom sem kell, hogy a gyerekkel a bölcsődében semmi gond nincs, nem morzsolgat semmit és még a cumija sem kell neki.

A mai nap történt, hogy sütögettünk a kertben, dél felé járt már az idő, Fricikém kezdett fáradni, ezért bement a házba a süniért. Abi is ment utána, nehogy kimaradjon valamiből. Én is mentem utánuk, nehogy lemaradjak valami (baleset)ről. A gyerekeket a szobájukban találtam, Frici már a sünit szorongatta, Abi cica tanácstalanul álldogált a szoba közepén, majd hirtelen felindulásból felkapta a földről a világítós teknősbékát és a hóna alá csapta. Mondtam neki, hogy hozzon inkább valami mást, mondjuk a babát, az mégiscsak testhezállóbb. El is indult érte, közben a fiam segítőkészen elém szökkent:

– Anya, én inkább valami klasszikus dologra gondoltam Abinak.

És kezembe nyomta a plüss rénszarvasát, mint klasszikus vonalvezetésű, klasszikus anyagú, örök klasszikus darabot. :-D

Nálatok mivel alszanak a gyerekek?

A szerzőről

Evelin

Evelin vagyok, háromgyerekes, egyvizslás, egymacskás, férjezett, 32 éves néhai építőmérnöknő, mostanában leginkább anya és részmunkaidős blogírnok.

Szólj hozzá!


Powered by themekiller.com anime4online.com animextoon.com