felnőtt dolgok Legolvasottabb

Öribari kerestetik!

Kittynek, Áginak, Áginak, Annamarinak, Áginak,

Briginek, Roninak, Krisztának és Katusnak

Laura vallomása következik, természetesen bármilyen hasonlóság -netán pontos egyezés- élő személyekkel… ehh, de hiszen tudjátok!

Laurának nincsenek barátnői. Fiatalon ment férjhez, fiatalon szült. Évek óta otthon van a kicsikkel. És még mindig fiatal.

“Gyerekkoromban persze volt legjobb barátnőm, akivel mindennap találkoztunk az edzésen, vagy iskolában, délutánonként telefonon beszéltünk, s ha két napig nem láttuk egymást, akkor levelet írtunk színes-mintás-illatos levélpapírra csillámos-szagos tollal. Ezt sokszor személyesen adtuk át a másiknak. Aztán felbukkant valaki, egy harmadik lány. Megpróbáltunk hárman legjobb barátnők lenni, de valaki mindig megsértődött. Volt, hogy én maradtam, volt, hogy az új lány. Sosem tartoztam bandákba, a gimiben meg már nem is próbálkoztam lányokkal, nem érdekelt a smink, divat és receptcsere, inkább a fiúkkal haverkodtam. Ahogy az egyetemen is. Egy-két barátnőt sikerült megtartanom, akikkel néha telefonon beszélek, évente találkozunk. Van akitől egy fél ország, van akitől egy fél világ választ el. Közben nekik lettek új legjobb barátnőik, de én még mindig szeretettel gondolok rájuk. Sajnos (vagy nem sajnos) egyik gyerekkori öribarimnak sincs még gyereke (illetve az egyiknek egy tizenkéthetesforma magzata, gratulálok nekik), talán ha egy időben házasodunk, vagy szülünk, akkor jobban megmaradt volna, vagy megújult volna a kapocs. Olyan barátság is akadt, amiről később derült ki, hogy mennyire nem volt őszinte. A munkahelyemen sem melegedtem össze senkivel, persze iparkodhattam volna jobban is.”

Aztán megszülettek a gyerekek. A játszótéren, óvodában, baba-mama klubban pedig összetalálkozott olyan anyákkal, akiket régről ismert látásból és mindig is utálták egymást, de legalábbis sosem voltak beszélőviszonyban.

“Most nagy egymásrautaltságunkban a legnagyobb puszipajtások lettünk. És kiderült, hogy mennyire jó fejek! Persze ezek is inkább járulékos barátságok, ha nem lennének egyidős gyerekeink, valószínűleg nem járnánk össze.”

Laura férje enyhén szólva sem a szavak embere. A gyerekekkel, háziállatokkal, szobanövényekkel  könnyebb kommunikálnia, mint vele.

“Általában mégsem érzem teljesen egyedül magam, hála az internetnek. Este 10 és 11 között, amikor nyugi van a lakásban, lelkiismeretesen végiglájkolok mindent a facebookon. A babás fórumon is jelentkezem, a napközben készített jegyzeteimet küldöm el (sajnálkozni Pannácska hasfájása miatt, érdeklődni Gréta szülésélményéről, megkérdezni, hogy melyik köptetőt adjam a gyereknek). Napi egy órát szánok este a virtuális barátnőimre, ebből simán kijönne egy tisztességes péntek esti iszogatás a való világban, de az olyan macerás. Pedig vágyom rá. Kéthavonta, negyedévente mégis elkeseredem. Úgy érzem, hogy az anyaság mégsem elégít ki teljesen, a férjem kuka, megbolondulok, ha nem dumálhatok valakivel egy nagyot. Felhívom az egy régi ismerősömet, elmegyünk egy koncertre, jól érezzük magukat, megfogadjuk, hogy ezt havonta megismételjük. Persze megint nem találkoznunk egy évig, de legalább feltöltődtem újabb 3 hónapra.”

Laura végső elkeseredésében hirdetést fogalmazott meg:

“Keresek korban hozzám illő, rendezett körülmények között élő, sportos, humoros, nem túl magas és nálam nem nagyon sokkal szebb, állat- és természetbarát, nemdohányzó, bébiszitterre gyereket egy koktélozás időtartamára ráhagyni merő, fővárosi barátnőt. Kisgyerek nem akadály. Jelige: “Akar valaki a legjobb barátnőm lenni?”

GirlsNightOutDiana-259x300

A szerzőről

Evelin

Evelin vagyok, háromgyerekes, egyvizslás, egymacskás, férjezett, 32 éves néhai építőmérnöknő, mostanában leginkább anya és részmunkaidős blogírnok.

15 hozzászólás

  • Evelin, add át Laurának, ha találkozol vele!
    Kedves Laura!
    Túl sok a feltétel, így nem fogsz találni megfelelőt. Vegyünk például engem. Öreg vagyok, csöppet sem s(p)ortos, az állat- és természetbarátságom tízes listán úgy 8 körül lehet, és nem a fővárosban élek (de közel hozzá). A többi viszont stimmel: nem vagyok túl magas, mondhatni alacsony, igen kurta lábakkal, ami jó pont abból a szempontból, hogy ne legyek sokkal szebb nálad. Biztos nem vagyok, mert kevés olyan nő van a földön, akinél szebb lennék :-D. Nem dohányzom (sose szívtam semmit, hahaha…). Koktél csak alkohol mentes jöhet szóba, mert szoptatok. Ja, amúgy is, mert nem szeretem az alkoholt. Bébiszitterem nincs, de van férjem, ő esetleg vigyázhat a sok gyerekemre, rá bármikor bármennyi időre szívesen hagyom a gyerekeket (hadd szenvedjen egy kicsit ő is :-D).

    • Alkoholmentest is ihatsz, belefér. A múltkor étterembe mentünk a gyerekekkel, ahol Fricinek alkoholmentes pina coladat rendeltem, magamnak meg egy alkoholosat. A pincér csaj elég bizonytalannak tűnt, amikor kihozta, hogy melyik melyik, gondoltam majd én eldöntöm! Hát férjjel ketten nem bírtuk kitalálni, hogy melyikben volt az alkohol,annyira egyforma ízük volt, de valamelyikben biztosan, mert miután a biztonság kedvéért mindkettőt megittam, majdnem leszédültem a bicikliről hazafelé jövet.

      • mit is mondhatnék? melyik az az étterem? tuti nem megyek oda, ahol egy alkoholos koktélon az alkoholt se érezni 🙁 .. ez a “jéggel együtt 3 cent” esete 😛

  • Ezt is tolmacsold legyszi. Kedves Laura! Sajnos rám sem illenek eme nemes paraméterek. Legfőképp amiatt, h nem vagyok fővárosi. A többi még csak-csak stimmel. Pedig nagyon szívesen lennék én is a legjobb barátnőd. 🙂

    • A nem fővárosiak se mondjanak le teljesen a reményről! Holnap például Tamásiba látogatok író-olvasó találkozóra. Akarom mondani, Laura megy. A férjemmel. Motoron. 😀

  • Laurának lennék én is..mert hasonló cipőben járok..de rohadtul szegedi vagyok..viszont ideköltözhetne 😛 🙂

  • Azt hiszem, sok kisgyerekes anyuka erez neha hasonloan. Marha nehez a gyerektelen baratokkal megtartani a kapcsolatot (sokan nalunk is elmaradoztak). Szerencsere nekem a legjobb baratnom most is megvan (13 eves korunk ota), de teny, hogy hosszu hetek telnek el talalkozasok nelkul. A masik nagy szerencsem, hogy a legeslegjobb baratom a ferjem. Teny, vele sok “csajos” temarol nem lehet beszelgetni, de en nem is vagyok az a tipus. 🙂

    • Nekem a legjobb barátnőm 25 éve viseli ezt a címet,de sajnos már idejét sem tudom mikor láttam utoljára 🙁
      Az én nagy szerencsém pedig az anyukám!

  • Sajnos (vagy az én nézőpontomból szerencsére), nem a fővárosban élek. Kicsit mellette. 🙂 De éppen ezért nagyon jókat lehet nálunk a kertben koktélozni, ha a három gyerek lefeküdt. Mojito és strawberry colada a specialitásaim.
    Bár nagy valószínűséggel már azzal is kizártam üagam a jelöltek közül, hogy közelebb vagyok a negyvenhez, mint a harminchoz, és 177 centisre nőttem. De legalább szebb nem vagyok. Viszont sportos sem.
    Így leírva nagyon valószinű, hogy nem,én vagyok az idá

    • …ideális jelölt. Bár egy koktél kedvéért bármelyik este itthon hagyom a gyerekeket az apjuk felügyeletére bízva. 😉

  • […] Főleg nem akartam a gyerekfelvigyázós nagyikuponokat egy ilyen eseményre ellőni, aminek kétes a kimenetele, és gyanítható volt, hogy hazaszaladnék 5 perc után. Aztán mégiscsak felülkerekedett bennem a kíváncsiság, nem is igazából a workshop iránt, hanem a lehetőség miatt, hogy szépen felöltözve hasonló érdeklődési körű, vélhetően normális emberekkel találkozhassak. Hát mégis hol van nekem ilyenre lehetőségem? Legutóbb épp egy éve voltam egy hasonló rendezvényen, ami ugye nem ma volt. Családi vállalkozásban dolgozni éppen ezért sem olyan szuper dolog, mert a szüleimen kívül nem nagyon vannak más “kollégáim”. Szóval fontolgattam a dolgot, mert mégis mi van ha találkozom néhány jó fej anyukával/nővel, facebook-azonosítót cserélünk (ezt a telefonszámcsere helyett írtam, gondolom a kétezertízes években már ez a menő) és akár még barátokra is találhatnék. […]

Szólj hozzá!


Powered by themekiller.com anime4online.com animextoon.com