Abigél anya vagyok életképek

Amíg őriz a szemed

Holnap egyéves a nagylány, én meg már harmadjára sírok ma.

Ha ti is akartok csatlakozni:

Főzés közben hallgattuk a Dzsungel könyvét, kész lett a spagetti mire ehhez a számhoz érkeztünk. Asztalhoz ültünk, Abi két pofára tömte a tésztát, paradicsomszószos arccal szürcsölt vigyorogva. Boldog gyerek, fogalma sincs arról mi zajlik bennem, ha ránézek a majdnem szülinapos kis fejére: Bocsánat, én nem figyeltem! Nem vettem észre mikor történt mindez. Hol voltam közben? Elszaladt. Lehetett volna jobban. Türelmesebben. Figyelmesebben. Tartalmasabban. Többet.

Mire kipislogtam a könnycseppeket, már Vanek csüngött a gyerek szájából kilógó spagetti másik végén és persze már nevettem én is.

A szerzőről

Evelin

Evelin vagyok, háromgyerekes, egyvizslás, egymacskás, férjezett, 32 éves néhai építőmérnöknő, mostanában leginkább anya és részmunkaidős blogírnok.

5 hozzászólás

  • Annyira gáz, hogy még el sem kezdtem hallgatni, de írtad, hogy sírós szám, és már bőgtem is.
    El sem hiszem, hogy már egy éve, hogy zavargásztunk a kórházba, mert nem akartad elhinni, hogy szülni fogsz :-D!
    Jaj, főztél? Újra fellobbant a láng?

    • Hát ezen akkorát röhögtem 🙂 És tényleg így volt! Ha ti nem zavargásztok a kórházba képes lettem volna vasalás közben megszülni ezt a gyereket…

  • én is sírtam…először azon, hogy tuti megható..nekem elég a gondolat 🙂 ..aztán a szövegeden…aztán azon, hogy megint főztél 😀

  • Én ezt most nem merem meghallgatni, ismerem a bőgésfaktorát a dalnak, és amúgy is folyton bőgök, ha ránézek a lányomra, aki a szűk 3,5 nap kórházi tartózkodásom alatt valami nagyon durván nagyra nőtt, és egyszerűen nem bírom feldolgozni, hogy már ekkora, hiszen még csak most volt akkora, mint újszülött gyermekem. De azért a szöveged persze gombócot rakott a torkomba, szóval asszem, mégis bevállalom a zenét is, most már mindegy…

Szólj hozzá!


Powered by themekiller.com anime4online.com animextoon.com