Anya gondolkodik

Ünneplős ruha

Nem tudom más hogy van ezzel, de nálunk gyakran megesik, hogy a gyerek a legszebb ruháit a szekrényben növi ki. Úgy értve a ruhák vannak a szekrényben, a gyerek idekinn.
Van, hogy kapjuk őket, van, hogy én veszem meg, mert ugye milyen anya már az olyan, aki képes otthagyni a boltban a kék kockás inget barna mellénykével? Pedig alig vásárolok. De komolyan.
Régebben abból indultam ki, hogy itthonra jó neki(k) a lyukas mackónadrág, meg a mosható festékből képződő moshatatlan foltokkal tarkított játszóspóló. Úgyis csak összemaszatolja. Egy valamirevaló gyerek viszont minden nap maszatol valamit, tehát A.) örökké rongyos ruhákban járkál B.) feláldozom a csini ruhákat és legalább készítek pár jó képet a gyerekről a családi archívumba. Próbálom magam erőszakkal rávenni, hogy ez utóbbi elvet kövessem.
Abival kapcsolatban pedig eddig arra gondoltam, hogy én ugyan nem veszek neki ruhákat, ott van egy csomó, ami Friciről maradt. Semmi baja nem lesz ugye ha szürke nadrág van rajta kék pulóverrel. Na most meggondoltam magam. A minap láttam egy gyereket, Andit. Azt hittem az Andi az András becézése jelen esetben. Hát nem. Az a legkevesebb, hogy a kislány úgy nézett ki, mint Kovács Robi a Kölyökidőből, de úgy is viselkedett. Stílusosan a bátyja kinőtt gönceiben kaszabolta a gilisztákat, meg mászott a fára a többi fiú után. Jó persze nincs is ezzel semmi gond, vannak fiús(abb) lányok, lehet az enyém is ilyen lesz, de addig is hadd maradjon az én kis Hercegnőcim! (és akkor most kérek pénzt férjtől és veszek pár habos-babos ruhácskát).

A szerzőről

Evelin

Evelin vagyok, háromgyerekes, egyvizslás, egymacskás, férjezett, 32 éves néhai építőmérnöknő, mostanában leginkább anya és részmunkaidős blogírnok.

2 hozzászólás

Szólj hozzá!


Powered by themekiller.com anime4online.com animextoon.com