Abigél képek

“Könnyű szülés volt. Kb. 11 perc”

Még 3 hét és 1 nap volt hátra a kiírási dátumig.
Reggel 6-kor arra ébredtem, hogy valami szivárog. Azt hittem csak az éjszakai kúp folyik ki, így nem is foglalkoztam a dologgal, bár egy-két pisijárat után megállapítottam, hogy nem egészen olyan. Megemlítettem Zolinak, de csak olyan félig komolyan, hogy lehet magzatvíz is. A szülésnek semmi (egyéb) jele nem volt különben, keményedésekről, jóslófájásokról még hírből sem hallottam. Sőt, napok óta fizikailag és lelkileg is elég fittnek éreztem magam.
Reggel elvittem Fricit a bölcsibe, aztán még vasaltam, pakolásztam otthon. Közben két éjszakai Libresse-t áztattam át. Nem tudtam mit csináljak, úgy voltam vele, hogy jobb lesz bemenni a kórházba, mert ha tényleg magzatvíz, akkor baj van, ha pedig téves riasztás, legfeljebb hazaküldenek… Biztos nem én vagyok az első nő a földön aki potyára megy a szülőszobára. Azért még szép nyugodtan megfürödtem, felöltöztem, közben izzítottam anyáékat, hogy jöjjenek át Fricire vigyázni, meg vigyenek be a kórházba. Aztán mire szépen összekészültem, komplettíroztam a kórházi motyómat (épp előző este készítettem össze a nagyját) már egyre türelmetlenebb lettem, így végül férjemet is hazarángattam, ő vitt be a kórházba olyan dél körül. Ültünk a kocsiban, egyikőnk sem gondolta komolyan, hogy szülni fogunk. Még elviccelődtünk azon, hogy nincs is fiúnevünk 🙂
Szépen bementünk a kórházba. Nem találtuk a szülészetet. Nem mentem el a szülésfelkészítőre, mert gondoltam rutinos vagyok én már, ráadásul még csak most szültem Fricit (most másfél éve).Gondoltam minden a régi. Hát ja. Még a kórház neve is megváltozott, bár ez a szülést nem befolyásolta. A belgyógyászaton kérdeztünk meg egy dokit, hogy merre van a szülészet. Mondta, hogy a harmadikon, de előtte be kell jelentkezni a PIC ambulancián. Jó, odamentünk, millióan voltak, ácsorogtunk a folyosón. Közben folydogált a magzatvíz. Kijött egy nő, megkérdeztem, hogy ha elfolyt a megzatvizem, akkor jó helyen vagyok-e itt. Azt mondta, hogy igen. És otthagyott. A folyosó közepén. Állva. A jövőben már tudni fogom, hogy elfolyt magzatvízzel tömött folyosón illik álldogálni. Aztán még próbáltam rányomulni minden arra járó köpenyesre, végül valaki soron kívül bevitt az ultrahangra. Kiderült, hogy tényleg kevés a magzatvíz, úgyhogy az folyik. Menni kell a szülészetre, hogy megvizsgáljanak. Addigra már átázott a nadrágom is. Ctg-re tettek. Közben Zolival megbeszéltük a fiúnevet, de valahogy annyira nem tűnt fontosnak, éreztük, hogy lányunk lesz.
Szerencsére pont benn volt a dokim, így már az első pillanattól ő látott el. Sajnos szinte teljesen zárt voltam, illetve nagyon fenn volt még a baba, de mondta, hogy még ma meg kell szülnünk a fertőzésveszély miatt.
Utolsó kép terhesen, 1 perccel azután, hogy megtudtam, szülni kell:
Zoli felhozta a bőröndömet a kocsiból, mert gondoltam nem leszek olyan égő, hogy cuccossal állítok be, amikor jó eséllyel úgyis hazazavarnak. Fél kettő volt, hogy elfoglaltuk a szülőszobát. Választék volt bőven, ugyanis megint olyan mázlista voltam, hogy sikerült két front közt szülni indulnom, úgyhogy egyedül voltam az egész szülészeten. Kaptam oxitocint, hogy induljanak be a fájásaim. Ez olyan szinten nem használt, hogy még 5-kor is vígan sétálgattam, olvasgattam, Zoli meg egy barátjával kávézgatott a kórházi büfében. Kaptam még valami méhszájpuhítót is, de ebbe nem megyek bele jobban, mert igazából nem értek hozzá, nyilván szükséges volt. 6 körül már kezdtek zsezsegni a nővérek (szülésznő meg kábé 8 gyakornok) hogy érzek-e már valamit, mert a gép fájásokat mutat. Hát nemigen éreztem én semmit, bár jobb szeretném azt hinni, hogy olyan kemény csaj vagyok, hogy nekem meg se kottyannak holmi fájások. 7-kor műszakváltás volt, szerencsére a gyakornokok is eltávoztak. A szülésznő rajtam tartotta célszerűnek megtanítani a lányokat infúziót betenni, hiába mondtam neki, hogy ez veszélyes dolog, mert meghallom a vér szót és még el találok ájulni…
Na a műszakváltáskor már mintha lettek volna fájásaim, de lehet inkább csak beképzeltem őket. Szóltam a dokinak, meg kértem, hogy beszéljük meg az érzéstelenítést (EDA). Erősödtek a fájások, mire jöttek bekötni az EDÁT (8 körül) már jólesett nyöszörögni egy-egy fájás közben. Aztán az EDA gyorsan hatott, mondták, hogy 5 fájást ki kéne várni bal oldalon fekve, 5-öt meg jobb oldalt, hogy jobban szétáradjon az érzéstelenítő. A doki kérte, hogy majd szóljak ha rám jön a szülési inger. Mikor már úgy ítéltem meg, hogy eleget feküdhettem a bal oldalamon, szóltam a dokinak, hogy szülhetnékem van, de azért szívesen átfordulok még jobbra is. Mondta, hogy akkor inkább toljunk párat. Hármat kellett, nyomtam hármat. Megismételtük még egyszer. Kérték, hogy nyissam ki a szemem. Ugyanis megszületett a kisbabám.
Ilyen hosszú lába van:
Ahogy a leírtakból látszik, megint könnyű szülésem volt. Még a Friciénél is könnyebb. Egy baj volt vele, mégpedig az, hogy férjem hajlamos azt hinni, hogy a szülés meg se kottyan az ember lányának. Mindenkinek újságolta, hogy könnyű szülés volt. Még másnap is azt számolgatta, hogy 21.11-kor még egy emailt küldött el (ez meg miért emailezget a szülőszobán és különben is kinek írt???), és én pont akkor szóltam a dokinak, hogy szüljünk. 21.22-kor meg már kinn is volt a baba. Tehát kábé 11 perc. Ahogy ő fogalmazott…
Az “apa öröme”

A szerzőről

Evelin

Evelin vagyok, háromgyerekes, egyvizslás, egymacskás, férjezett, 32 éves néhai építőmérnöknő, mostanában leginkább anya és részmunkaidős blogírnok.

3 hozzászólás

  • Gratulálok még egyszer (vagy századszor… :D) A leírás alapján meg tudom érteni, a férjed miért gondolja, hogy a szülés meg se kottyan neked, a fényképen se úgy nézel ki, mint aki nagyon elfáradt 🙂

  • Dejóóó 🙂 Nagyon örülök, hogy ilyen gyorsan, kevés fájdalommal ment! Nagyon megható az a kép, amin Rajtad fekszik a lánykád, el is bőgtem magam, amikor megláttam 🙂 Hát ja, az anyahormonok…:-)Ügyesek voltatok, és tényleg nagyon komoly, milyen hosszú lábacskái vannak Abigélnek! Nem semmi 🙂 Igazi modell alkat!Majd írj még, alig várom már a sztorikat, hogy milyen lesz Nektek két gyermekkel 🙂 Roni

Szólj hozzá!


Powered by themekiller.com anime4online.com animextoon.com